Lerobbant biciklik, leesett lánccal
Esőben áznak rozsdás kormánnyal
Valahol lenni kell egy árvaháznak
Oda viszik el a sok megunt tárgyat
A szeptembert idézi nékem a nyár
Azt hiszem, el kéne búcsúzni már
A július sehol sincs, csak a szerelem
Mint lerobbant bicikli az esőben
Lerobbant biciklik, ugye senki sem szól
A sok küllőre ragasztott kártyalapról
Mint csontvázak, fekszetek kinn a füvön
Ha egy kerék elment, a másik se jön
Egymást cserélik az évszakok
Mindig elfelejtem valahogy:
Mit tőled kaptam, már mindig enyém
Össze van törve, de ki nem dobom én
Album: Shadows of Intolerance
